Az ájurvéda tudományát hagyományosan nyolc fő ágra osztják:

1. kája-csikitsza: belgyógyászat
2. sálakja-tantra: fül-orr-gégészet, szemészet
3. viságara-vairódha tantra: toxikológia
4. bálaroga-csikitsza: gyermekgyógyászat, nőgyógyászat, szülészet
5. sálja-csikitsza: sebészet
6. bhúta-vidjá: mikroorganizmusok és finomfizikai lények okozta betegségek tana (pszichiátria)
7. vádzsíkarana: szaporodástan
8. raszájana: fiatalítás, egészségmegőrzés

Mivel az ájurvéda egy holisztikus rendszer, ezért az élőlény vagy élet fogalma alatt nem csupán a testet érti. A védikus megfogalmazás szerint az "áju" négy elv összességére és szerves, kölcsönös kapcsolatára utal. Ezek a következők:

Átmá: lélek, vagyis az isteni szikra, amely a tudat forrása a testben és a tényleges önvalónk. A többi alkotóelem csupán egy anyagi burkot képez a lélek körül.

Manasz: az elme, amely a pszichés működések, vagyis a gondolkodás, érzés, akarat végrehajtásának és az emlékek tárolásának színtere.

Indriják: az érzékszervek (a hallás, látás, szaglás, ízlelés, tapintás, valamint a beszéd, járás, munkavégzés, szaporodás és ürítés érzékszervei).

Saríra: a fizikai test, amely öt őselemből áll: föld, víz, tűz, levegő, éter.

A dósák

Az ájurvéda tanításai szerint mindannyiunk szervezetében három biológiai erő működik, melyeket dósáknak nevezünk. Ezek a váta (szél), pitta (tűz) és kapha (nyirok) dósák. Ezek az erők irányítják a szervezet összes funkcióját, és mindenki szervezetében egyéni arányban vannak jelen. Ez adja meg a prakritit, vagyis az ájurvédikus testalkatot. Az ájurvéda összes terápiáját személyre szabottan, az egyéni testalkatnak megfelelően kell végrehajtani. Életünk során a környezeti hatások, táplálkozás, fertőzések stb. módosíthatják ezt a születési arányt, és a felborult egyensúly betegségekhez vezet. A betegségek másik fő oka az ájurvéda tanítása szerint a tökéletlenül megemésztett táplálékrészecskékből létrejövő méreganyagok. Ezeket az ájurvédában amának, Nyugaton pedig káros szabad gyököknek nevezzük.

Az ájurvédikus gyógykezelés tehát elsősorban a méreganyagok eltávolítását tűzi ki célul, majd a felborult dósák egyensúlyának helyreállítását, végül a betegség kezelését gyógyhatású anyagokkal. Ezek után raszájana-, azaz fiatalítókúrákat szoktak végezni. A személyre szabott helyes táplálkozás és életmód, valamint a rendszeres testmozgás, jóga gyakorlása nemcsak a helyreállító, de a megelőző terápiák részét is képezi.